Közép-Európában honos, kétéves,lágyszárú gyógynövény. Erdőszéleken, legelőkön, rézsűk mentén nő. Számos gyógyhatása is ismert, többek között a felső légutak hurutos, gyulladásos betegségeinél használják, a virágban található hatóanyagok csökkentik a köhögési ingert. Magas szárát régen gyantába és kátrányba mártották és fáklyaként világítottak vele. Az ókorban magját halászatkor alkalmazták. A bennük lévő szaponinok megakadályozzák a kopoltyús légzést, így a halak kénytelenek voltak feljönni a víz felszínére.

Hozzáadva: 2023.01.