Igen melegkedvelő, 25 C körül érzi jól magát, mint a görögdinnye. Sem az erősebb hőingadozást, sem a nagyobb lehűléseket nem szereti, Ezért korán kiültetni még akkor sem ajánlatos, ha a fagyvédelemről gondoskodunk. Mély fekvésű, nedves talajokra ne ültessük, legjobb a könnyen felmelegedő, tápanyagban gazdag, laza talaj. Csírázása 12 C alatt nem megfelelő, a növény 0 C alatt gyorsan megfagy. Fényigénye nagy. Noha télen növényházban, tavasszal fólia alatt hajtatják, mégis sok fény kell normális fejlődéséhez. Ha jóízű gyümölcsöt várunk, akkor fényt kell számára biztosítani, ezért árnyékba, vagy árnyéket adó növények közé ne ültessük. Hajtatásnál tenyészideje hosszabb a szabadföldén termesztettnél, és minősége is gyengébb.

A család mintegy 100 nemzetsége kb. 850 fajt számlál. Nagyrészt trópusiak és szubtrópusiak, de a mérsékelt égövben is meghonosodtak. Kétszikű növénycsalád, többnyire egyéves növények, heverő és kacsokkal kapaszkodó szárral, öttagú pártával, részben összenőtt porzókkal, alsó állású termővel, amelyből kabaktermés fejlődik. Nagy ötágú, fajtától függően sárga vagy fehér virága van.

A mag csírázásához legalább 12 C hőmérsékletet kíván, a későbbiek során éjszaka 14-15, nappal, borult időben 16-18, napos időben 20-25 C-ot tartsunk. A tökfélék már fagypont körüli hőmérsékleten elpusztulnak. A hajtatásban elsősorban meleg igényét kell kielégítenünk, hogy megfelelő eredményt érjünk el. A teljes napfényt kedveli, de azért elég jól fejlődik félárnyékban is. Természetesen fa alá ne ültessük!

Hőigényes zöldségnövény, ezért helybe vetéskor nem szabad korán, április közepe előtt vetni. 12 C körüli hőmérsékleten (talajhőmérsékleten) kezd csírázni. A kikelt növények 25 C-on fejlődnek a legjobban. Sem az erős hőingadozást, sem a hosszú ideig tartó alacsony hőmérsékletet nem szereti, 0°C alatt pedig gyorsan elfagy. A kikelt növényeket a májusi fagyoktól dupla fóliatakarással védeni kell.

A magokat vessük el már februárban, lehetőleg fertőtlenített tápdús talajba vagy virágföldbe. A fertőtlenítést úgy végezzük, hogy a földet használaton kívüli edénybe téve a sütőben 60-100 C fokra felmelegítjük és kihűlés után ebbe vetjük a magot. A tejfölös pohár helyett sokkal előnyösebb, ha műanyag hypos üveg tetejét levágjuk, az alját kilyukasztjuk és földdel megtöltve ebbe vetjük a magot és kiültetésig ebben neveljük. Az elvetett magot 25-35 C fokon csíráztatjuk, ügyelve arra, hogy a talaj ne száradjon ki. Ajánlatos a tetejére celofánt tenni, ami megakadályozza a kiszáradást. Aki minél több termést akar elérni a lugasparadicsommal, annak javaslom az őszi magvetést, szeptemberben. A szeptemberi magvetésből a szobában 150-200 cm-es, míg a februári magvetésből 100-150 cm-es palánta nevelhető fel a kiültetésig. A növényeket, ha kibújtak a földből, azonnal jó napsütéses ablakba kell tenni.

A nyár folyamán a helyes öntözés a legfontosabb. Ebben az időszakban a kaktuszok csak tűrik, de nem szeretik a teljes szárazságot. Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, egyre több vizet kívánnak növényeink. Nagy melegben, erős napsütésben ezért ritkán, de bőségesen öntözzük őket. Két öntözés között várjuk meg, hogy teljesen kiszáradjon a földje. Akkor adjunk bő vízadagot, hogy a föld jól átnedvesedjen, de ne legyen sáros. A kaktuszok éjszaka tudják legjobban hasznosítani a vizet, ezért legcélszerűbb a kora esti locsolás, amikor a növények nincsenek már felhevülve. Ügyeljünk azonban arra, hogy éjszaka a növényekről - különösen a hajas, szőrös kaktuszokról - száradjon le az öntözővíz. Ha módunkban áll, csővízzel öntözzünk.