Igen melegkedvelő, 25 C körül érzi jól magát, mint a görögdinnye. Sem az erősebb hőingadozást, sem a nagyobb lehűléseket nem szereti, Ezért korán kiültetni még akkor sem ajánlatos, ha a fagyvédelemről gondoskodunk. Mély fekvésű, nedves talajokra ne ültessük, legjobb a könnyen felmelegedő, tápanyagban gazdag, laza talaj. Csírázása 12 C alatt nem megfelelő, a növény 0 C alatt gyorsan megfagy. Fényigénye nagy. Noha télen növényházban, tavasszal fólia alatt hajtatják, mégis sok fény kell normális fejlődéséhez. Ha jóízű gyümölcsöt várunk, akkor fényt kell számára biztosítani, ezért árnyékba, vagy árnyéket adó növények közé ne ültessük. Hajtatásnál tenyészideje hosszabb a szabadföldén termesztettnél, és minősége is gyengébb.
Nagyon száraz, meleg nyarakon egyszer-kétszer meg kell öntözni, így nem csak a termés biztonságát növeljük, hanem tenyészidejét is kitolhatjuk egészen a nyár végéig. A páratartalom változására és mennyiségére igen érzékeny. A magas páratartalom a dinnye betegségeinek terjedését segíti, a változó pára pedig a lisztharmatnak kedvez. Csak a jó táperőben lévő talajt kedveli. Főként a foszforhiányra érzékeny, de káliumból is nagy az igénye a nitrogén mellett. A talajok közül a homok és a homokos könnyű vályog felel meg legjobban a sárgadinnyének. A túl kötött agyag a korai termésnek már nem kedvez. A szélsőségesen rossz talajok - mint a szik és a futóhomok - szintén nem jók a dinnyének. Egymás után termesztve legsúlyosabb betegségei, az antraknózis, a fuzárium terjed gyorsan. A fertőzött területeken a termés is kisebb. Több év során egymás után termesztve még gondos növényvédelem mellett is csökkenő termés és un. talajuntság tapasztalható. A talajt ősszel jó mélyen ássuk fel. Mind a helybe vetést, mind a palántázást ajánlatos fészkekbe végezni. Így jobb a tápanyagellátás, és jobban felmelegszik a talaj is. A fészekkészítés módja és ideje azonos a görögdinnyéével. A korai szabadföldi termesztést palántázásról kell végezni. A palántákat hatos-hetes kockában, vagy cserépben neveljük fel. A kiültetést május elején végezhetjük, de ekkor gondoskodni kell a fagyvédelemről, dupla fóliás takarással, vagy kis szalmatakaróval. Legbiztonságosabb kiültetési idő azonban május 15-16. körul van. Elegendő számára 150x100 cm-es tenyészterület. Helybe vetés esetén legalább 7-10 nappal később szedhető az első termés. A vetést április 20. táján kell végezni, s ajánlatos a görögdinnyéhez hasonlóan, 5-6 naponként ismételten a fészekbe 2-3 magot dugni, hogy fagyás esetén gyorsabban kapjunk új növényt. Vetéskor egy fészekbe 2-4 magot veszünk, s majd az első kapáláskor két növényt hagyjunk tövenként.
Ápolása megegyezik a görögdinnyéével. A gyomtalanítás mellett fejtrágyázható, esetleg 1-2-szer öntözhetjük is nagy szárazság idején. Van, aki metszi a sárgadinnyét, amelynek lényege, hogy öt levél után a főhajtást visszacsípik, az oldalhajtásokat pedig 4-5 levélre hagyják. Így a mellékhajtásokon több termés képződik. Hajtatható hideg és fűtött fólia alatt egyaránt. Fűtött fólia alatt március végén, április elején kerül kiültetésre. A palántanevelés legalább 6 hetet vesz igénybe, így január végén vessük. Hideg fólia alatt április 15. táján kerül kiültetésre. Ehhez szintén legalább 8 hetes palánta szükséges. A növényeket támaszrendszer mellett célszerű termeszteni, így jobb a helykihasználás. A termés virágok megjelenése után a porzós virágokkal a virágport átdörzsöljük a bibére - rendszeres termékenyítést végzünk. A fólia alatt ugyanis a rovarbeporzás igen kismértékű. 10 naponként permetezni kell, első alkalommal 0,5 %-os bordói lével, később 0,5 %-os Zinebbel. Ha a termések az 1-2 kg-ot elérik, és támrendszerre felfuttatva neveljük a növényt, alájuk tartóhálót kötünk a zsineghez. Az első szedés július közepére esik, s 15-20 nap alatt a termés leszedhető. Négyzetméterenként 8-10 kg termés is elérhető. Hajtatásra a legrövidebb tenyészidejű fajtákat kell fölhasználni.
