Hőigényes zöldségnövény, ezért helybe vetéskor nem szabad korán, április közepe előtt vetni. 12 C körüli hőmérsékleten (talajhőmérsékleten) kezd csírázni. A kikelt növények 25 C-on fejlődnek a legjobban. Sem az erős hőingadozást, sem a hosszú ideig tartó alacsony hőmérsékletet nem szereti, 0°C alatt pedig gyorsan elfagy. A kikelt növényeket a májusi fagyoktól dupla fóliatakarással védeni kell.
Nyáron még a rendkívül meleg időjárás sem hat rá károsan. Viszont ha hűvös, csapadékos az időjárás, lassan fejlődik, és rosszabb ízű lesz. Ősszel, szeptember elejét követően, a rövidülő napok és az egyre hűvösebb éjszakák hatására már nagyon íztelenné válik (Lőrinc-nap). Nyáron a fény közvetve kihat a hőmérsékletre, ha borús a nyár, kevés a hő. Ilyenkor alacsony a dinnye cukortartalma és egyéb ízanyagai, sőt a színe is gyengébb, mint bőséges fényű nyarakon. így tehát árnyakban, fák alatt vagy erős árnyékot adó köztes növényekkel nem szabad termeszteni. Igen mélyre ható, nagy tömegű gyökérzetével átlagos csapadékos nyarakon jól fejlődik öntözés nélkül is. Nagyon száraz nyarakon azonban a termések apróbbak maradnak. Páraigény azonban igen kicsiny. A magas páratartalom nemcsak a fejlődésére előnytelen, hanem a különböző gombás és baktériumos megbetegedéseknek is kedvez. Csak jó táperőben levő talajon ad megfelelő termést. Foszforigénye nagy, de sok kálit is igényel.
A talajban nem nagyon válogat, de hidegebb agyagtalajokon korai termesztésre nem lehet számítani. Futóhomokon és sziken szintén nem ajánlatos termeszteni. Általában fészektrágyázással termesztik a görögdinnyét. Így lényegesen kevesebb trágya kell ugyanazon területre. Koncentráltabb a tápanyagellátás, és korábban melegszik fel a fészek földje. A fészektrágyázást közvetlenül az ültetés előtt 8-16 nappal kell végezni, úgy, hogy a talajt 15-20 cm melyen kiemelik. Behelyezik a 2-3 kg-nyi érett istállótrágyát, majd 10 cm-re fedik földdel úgy, hogy a fészkek felszíne egybeessék a talaj szinttel. A fennmaradó földből enyhe lejtésű fészekszegélyt képeznek. Az egész fészek alapzata kissé dél felé lejtsen. Teljes trágyázásnál ősszel négyzetméterenként 4 kg istállótrágyát, kevés káli- és foszforműtrágyát kell a talajba bedolgozni. A fejtrágyázás során a tenyészidő alatt 2 dkg tiszta hatóanyag nitrogént, 0,6 dkg foszfort, 1 dkg kálit javasolunk adagolni. Magvetésről szaporítva legkorábban április 20. táján lehet fészkesen vetni. Ez április végén, május elején kikelhet, ha jó az időjárás, de a fagyoktól védeni kell. Azt is meg lehet csinálni, hogy az első vetés után egy héttel ismét dugunk a fészekbe 2-2 magot, s ezt megismételjük május elején is. Így biztosítjuk, hogy az első vetések elfagyott növényei helyett időben újak legyenek.
A dinnyepalánták nevelése még házi körülmények között sem okoz nagy feladatot. Nagyobb mennyiségű palánta neveléséhez fűtött berendezés keli. Ez lehet trágyával fűtött ágy vagy fűtött fólia is. Házi körülmények között néhány száz palántát cserepekben világos verandán vagy ablak közelében, konyhában is előállíthatunk. A cserép legalább 6-8 cm átmérőjű legyen, és a palántaneveléshez jó kerti földet használjunk. A vetést április első napjaiban végezzük, s hathetes nevelési időt számolva május 15-16-ra ütemezzük a kiültetést. A korai fajtákat 150x150 cm-re, esetleg 200x150 cm-re ültessük. A nagyobb, terjedelmesebb növésű hagyományos fajtákat pedig 200x200 cm-re. Az ápolása elsősorban gyomtalanításból áll. A dinnye a kiültetés után igen lassan fejlődik. Így a sorközi művelést akár géppel, akár lókapával is végezhetjük. A hosszúra nyúló hajtást, hogy az erős szél össze ne kuszálja, kis rátakarással kapáláskor rögzítjük. Vigyázzunk, hogy ne a hajtás csúcsát földeljük le. Szélvédőnek a tábla szélén kukoricasávot létesíthetünk. Köztesként babot is célszerű házi körülmények között a sorközökben termeszteni. A görögdinnyét öntözni csak a nagyon száraz, aszályos nyarakon szokták. Tudni kell, hogy a dinnye éretlenül leszedve nem képes az utóérésre, ugyanakkor a túlérett dinnye kevésbé élvezhető. Átlagos körülmények körött 1-1 tövön 2-3 termes érik be.
