Üdvözöljük megújult webáruházunkban! Belépés / Regisztráció



Kosár : 0 Ft

0
Még nem tettél semmit a kosárba
Termék frissítés

Növényeink



kul001

Articsóka

710 Ft


Cikkszám: kul001

Ízletes bimbóját fogyasztják, levele gyógyászati alapanyag, a növénye dekoratív. Szárlevelét a népgyógyászatban vércukorszint-csökkentő, epehajtó, vizelethajtó, gyomorerősítő szerként használják. Szeszes kivonatának méregtelenítő és érelmeszesedést csökkentő hatása van. Ekcéma és egyéb gyulladások ellen használják.

kiszerelés
10 mag


Növénytani leírása: Az articsóka a fészkesek családjába tartozó évelő növény. A termesztésben általában 3-4 éven át ad elfogadható termésmennyiséget. Később a leggondosabb kezelés mellet is legyengül. Erőteljes, 60-200 cm-es karógyökeret fejleszt. Oldalgyökérzete meglehetősen gyér, ezek azonban több méter mélységig hatolnak. Levelei tollszerűen képződnek, s akár a 100 cm-t is elérik. A levélkék finoman szőrösek mindkét oldalukon, színük világoszöldes szürke, hegyük tüskében végződik. Virágkezdeménye a második évtől képződik és igen erőteljes fejlődésű. Ezt a virágkezdeményt használják fel mielőtt még fel nem nyílik. A felnyílott virágok már durvák, rostosak, és fogyasztásra alkalmatlanok. A virág kezdemény legértékesebb része a kemény, hús- virágzati alap. A virágok kék színűek és júliusban, augusztusban nyílnak. Szép virága és érdekes levélzete miatt az articsóka mutatós, kerti dísznövény is. Magja 6-7 mm hosszú, 4-5 mm széles, és 2 mm vastag. A szürke mag kissé feketésen márványozott, ezermagtömege 74 g. A mag 4-6 éven át csírázóképes. Sötétben csírázik 20-30 C-on, és két héttel a vetés után kel.

Élelmezési és gazdasági jelentősége: Franciaországban és más déli országokban nyersen, de vannak országok, ahol hústöltelékkel fogyasztják, míg másutt főzelékként. Speciális, érdekes íze miatt sokan kedvelik. Az articsókáról külföldön egy időben elterjedt az a hír, hogy rákellenes anyagokat tartalmaz, ezért nagyban megnövekedett az érdeklődés iránta. A hazai idegenforgalom növekedésével számítani lehet terjedésére. Mint gondos téli védelmet kívánó növény, külföldön elsősorban a házikertek növénye, nálunk is az lehet.

Környezeti igényei

Hőigénye: A növény számára a közép-európai klíma rendkívül előnyös. Április második felében helybe lehet vetni, a palántákat pedig májusban kell kiültetni. 18-20 °C-on igen jól fejlődik, de az ennél nagyobb meleget is jól bírja. A hidegre már érzékenyebb. Ha télen valamilyen takaróval nem védjük az erősebb lehűléstől, akkor gyakran kifagy. Ez az egyik magyarázata annak, hogy csak házikertekben termesztik.

Fényigénye: Nem tisztázott, a mi klímánkon elegendő-e számára a természetes megvilágítás.
Vízigénye: Meglehetősen nagy. Bár hosszú gyökerével mélyen hatol a talajba, gyér gyökérzete csak bő vízellátottság mellett képes elegendő vizet biztosítani kielégítő fejlődéséhez.

Tápanyagigénye: nagy. Csak tápanyagban gazdag talajon lehet sikeresen termeszteni. Legjobb a mélyrétegű réti agyagtalaj, ha az egyben jól trágyázott is. A talajt mélyen kell megművelni: ha lehet, forgassuk meg 50 cm mélyen. Telepítéskor nagy adagú istállótrágyával trágyázzuk. Az istállótrágya mellett a műtrágyákat is meghálálja.

Növényváltás: Az articsóka nagy sorköze alacsony növésű zöldségnövényekkel hasznosítható. A zeller, uborka, saláta egyaránt jól megterem a sorok között, különösen az első évben. Mint évelő növény, bármilyen kerti növény után kerülhet, s az articsóka egyaránt jó előveteménye a legtöbb zöldségnövénynek.

Termesztése: Legegyszerűbben magról szaporítható. A magvakat 7-es, 8-ascserepekbe vetjük februárban, és a cserepeket fűtött hajtató létesítménybe rakjuk. A palántanevelés májusig tart, és ekkor következhet az állandó helyre ültetés úgy, hogy a cserépből földlabdával együtt kerüljön ki a növény.

Kiültetés után alaposan be kell öntözni a palántát. A növénytávolság általában 1 x 1 m.

Ha szabadba vetjük a magot, akkor ezt április folyamán végezzük, de így szaporítva csak a következő évben várhatunk termést, míg a palánta articsóka még ugyanabban az évben szedhető termést ad. Szabadföldbe 1 x 1 m-re fészekbe vetjük. Egy-egy fészekbe 3 szem magot tegyünk, és kelés után egyeljük ki.

Az articsóka zöld rügydugvánnyaI is szaporítható. A rügydugványozást igen korán, fagymentes időben végezzük úgy, hogy a téli hótakarót eltávolítjuk a tőről. Minden tövön a két legfejlettebb hajtást hagyjuk meg, a többit éles késsel vágjuk le főhajtásról. A gyengébb rügyeket, hajtásképződményeket távolítsuk el, csak az erős, kemény alappal, illetve nyéllel rendelkezőket hagyjuk meg továbbszaporításra, amelyek már kis gyökérzetet is hajtottak. A „megkopasztott” anyanövényt - amelyen két szép hajtáskezdeményt vagy rügyet hagytunk - ez után a művelet után ismét fedjük be főiddel. Ezt a műveletet minden évben el kell végezni, akkor is, ha nem szedőnk szaporítóanyagot. Így csak a legszebb két hajtáskezdemény maradhat a tövön. Ez metszésnek is nevezhető, mert így tartjuk egyensúlyban a lomb és virágkezdemény képződését.

Ha a levágott rügyeket vagy dugványokat meg akarjuk gyökereztetni, akkor március folyamán kell megszedni őket, és a gyökereztetést fűtött berendezésben kell végezni. Lehet gyökereztetni fűtött fólia alatt 7-es, 8-as cserépben is. A gyökereztetés idejére kellő árnyékolásról, de időnkénti szellőztetésről is gondoskodjunk. A dugványok szabadban, áprilisban is gyökereztethetők, de ez esetben éjjelre virágcseréppel vagy egyéb takaróval kell védeni. Begyökeresedés után májusban a növény kiültethető. Ássunk 30 cm-es gödröt, s tegyünk az aljára érett istállótrágyát vagy komposztot. A gyökeres dugványt 10-12 cm mélyre rakjuk le, és a gyökérnyakhoz jól tömörítve földdel fedjük be. Ezt kővetően jól beöntözzük, majd a hajtás előtöréséig az öntözést többször ismételjük meg.

Szedése a fajtától függően már júliusban megkezdődhet, de zömében szeptemberben szedhető. A kinyílás előtti virágkezdeményt, az erőteljes levélnyeleket szedjük, melyeket a kárdihoz hasonlóan halványíthatunk. Szedhetők a gyenge hajtáscsúcsok is, amelyek ősszel már új virágokat nem hajtanak. Egy-egy tő 3-4 éven át ad kielégítő termést.

Az articsóka átteleltetése is sok munkával jár. Általában a szabadban hagyják a növényt. A leveleket nem kell bántani, de az elvirágzott virágszárat a gyökér felett vágjuk ki. A hosszabb leveleket védjük, ezeket szalmából készült kötéllel átkötjük. Rakjuk körül gallyal, és 20-25 cm magasan kupacoljuk fel. Föld közvetlenül ne kerüljön a növényhez, mert akkor berothadhat. Változékony időjárás esetén a takarást is váltogatni kell. Nappal esetleg távolítsuk el a takarót, s éjjel újra takarjuk be. A legveszélyesebb az olyan váltakozó időjárás, amelyet eső is kísér. Ilyenkor a takarást távolítsuk el, hogy a gyökérnyakon felgyülemlett nedvesség fel tudjon szikkadni.

A takarást április végén távolítsuk el, amikor már fagyveszély nem fenyeget. Vannak vidékek, ahol célszerű az articsókát ősszel földlabdával együtt kiemelni és levegős pincében homok között elvermelni. E célra fűtetlen létesítmények is alkalmasak. Legfontosabb dolog. hogy a nedvességre ügyeljünk, mert a tő könnyen berothad. Ha más lehetőségünk nincs, deszkával körülvett árkokban, szalmával védve is át lehet teleltetni.

Ilyen gondos és sok munkával járó kezelést csak igen értékes és nagyon ízletes növény érdemel. Az articsóka feltétlenül ezek közé tartozik.

A szaporítóanyag beszerzése: A kiinduláshoz szükséges magot vásárolni kell, a továbbiakban a kijelölt tövekről a legszebb terméseket beérleljük, és magot szedünk róluk szeptemberben. Második évtől már magunk szedhetjük a szaporításhoz szükséges rügydugványt.

Gyógyhatása: Gyógyhatásait régóta ismerik. Használták afrodiziákumként, vizelethajtóként, leheletfrissítőként, sőt dezodoráló szerként is. Bizonyos dél-európai és egyéb országokban a népgyógyászat szerves részét képezi - gyakran alkalmazott gyógynövény. Az olaszok a levelét, a szárát és a gyökerét is használják. Népi gyógyítóik szerint a növény levelei nyersen vagy forrázatként elkészítve vizelethajtó hatásúak, a szárból forrázással készült 24 órás kivonat pedig reuma és köszvényes fájdalmak enyhítésére alkalmas.

A cinarin a fő hatóanyaga flavonoidokban gazdag. Ezek az antioxidánsok megakadályozhatják a máj sejtek károsodását, védik a szervezetet a méreganyagokkal szemben, és egészségmegőrző hatással bírnak.

Az articsóka inulint tartalmaz, vagyis egy olyan poliszacharidot, ami csak lassan bomlik le a bélben és lassan szívódik fel. Ezért az articsóka segíthet az étkezések utáni hirtelen vércukorszint-ingadozás megelőzésében. Ez különösen cukorbetegek számára lehet hasznos.
A modern fitoterápiában az articsóka friss leveleiből készült préslé, illetve levélkivonat, és az articsóka kivonatait is tartalmazó készítmények antibiotikus hatásúak. Cinarin, szilimarin tartalmának köszönhetően májvédő funkciója van: enyhíti a méreganyagok okozta májrendellenességeket, elősegíti a májsejtek regenerálódásának. A kutatók 1993-ban mutatták ki először, hogy főbb hatásai közé tartozik az epe termelésének és normális összetételének fenntartása, az epetermelés fokozása, és az epe hígabbá tétel. Elősegíti az epeutak összehúzódását, az megszűnteti az epehólyag atóniás állapotát, az epehólyag-gyulladást, az epehólyag rendszertelen összehúzódását, és az epebántalmakra visszavezethető emésztési panaszokat. A vér zsírtartalmát is csökkenti, ami gyógyír a kórosan megnövekedtet zsírtartalomra, ezért alkalmazható a kóros elhízás kezelésében is. Vizelethajtó, és só-ürítést fokozó hatása is van. Mindemellett a reumás folyamatok kezelésében, érelmeszesedés ellen is alkalmazzák.

Egység a dobozban: 10 mag

Vélemények

Még senki nem nyilvánított véleményt erről a termékről.
Webáruházunk használatához oldalunk süti (cookie) fáljokat tárol a felhasználó gépén tárol. Ezek személyek azonosítására nem alkalmasak. Oldalunk használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. Adatvédelem