Télálló citrom (Poncirus trifoliata)

Télálló citrom (Poncirius trifoliata)

Egyetlen, nagyon szúrós, lombhullató cserje vagy kis fa tartozik a nemzetségbe, melyet lombozatáért, illatos virágáért és narancsszínű termeséért ültetnek, igen egzotikus, sajátos jelenség. Télálló. Napfényt és tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt igényel. Az elhalt ágakat tavasszal vágjuk ki.

Erős, tövises, zöld ágain 3 ovális levélkéből összetett sötétzöld levelek fejlődnek. Illatos virágának 4 vagy 5 nagy. fehér szirma van. Késő tavasszal virít, de gyakori az őszi másodvirágzás is.

A Japánból származó vadcitrom messze elkerült hazájából és századunkban már a világ mérsékeltövi tájaitól a szubtrópusokig mindenhol megtalálható. A parkok, kertek egzotikus dísznövénye. Nemes rokonaihoz hasonlóan a rutafélék családjába tartozik. Régebben a citrus genuszba sorolták. Kistermetű fákká fejlődik, vagy kusza növekedésű bozótokat, bokrokat alkot. A levelek három lemezkéből állnak, ötszirmú virágai kora tavasszal nyílnak. A diónyi gyümölcsök őszre besárgulnak. A vastag, olajmirigyektől illatos héj alatt a hús rekeszekre osztott. A rostos gerezdekből csak kevés lé préselhető, ebből azonban kellemes illatú üdítőital készíthető. Termései lombhulláskor a fán maradnak.

Háromlevelű citrom (Poncirus trifoliau)
A hármasán összetett levél a fő jellemzője. Édességek készítésére használják. A hőmérsékletigény alapján az egyes fajok között jelentős a különbség. Pl. a háromlevelű citrom (Poncirus trifoliata) -20, -25°C hideget is átvészel. A termesztett citrusokkal kapcsolatban különös érdeklődésre tarthat számot a Poncirus nemzetség , melyet egy ideig a Citrus nemzetségbe is soroltak.

A cserje április-májusban még lombfakadás előtt virágzik. Kb. 5 cm széles, fehér virágokat hajt. Oltási alanya jelentős, mert ez biztosítja az oltvány fokozott, alacsony növését.