Solanum muricatum

Ausztrál dinnyebokor, Pepino (SOLANUM MURICATUM)

Amerika felfedezése előtt már az Andokban termesztették, innét származik a bennszülöttek által adott név: Pepino.

Decembertől kezdődően vessük a magokat homokos kerti földbe s tartsuk a vetőedényt mindig nedvesen, világos helyiségben, 18-25 °C-on. A kis növények 2-4 hét alatt jelennek meg, amelyeket 5-6 cm-es magasság elérése után egyenként tejfölös poharakba szétültetünk. Gyorsan nő, ezért 4-5 hét múlva már nagyobb edénybe kell ültetni s fokozatosan hozzászoktathatjuk a szabad levegőhöz. A talaj közép-könnyű, 30 % tőzeg, 10 % homok és 60 % kerti föld (Florasca B) legyen.

Mivel a Pepino rövid életű (3-4) éves fácska, ajánlatos minden éven friss utánpótlásról gondoskodni. Ezért a magvetésen kívül legkönnyebben félfás, 10-15 cm-es oldalhajtásainak dugványozásával végezhetjük el, párás környezetben, homokos-tőzeges földbe dugványozva.
A fácskákat nevelhetjük teljes napon, szélvédett helyen, bőséges öntözéssel. Hazájában, az ausztráliai Queenslanden évi 2000 mm csapadék hull (négyszer annyi, mint hazánkban) s még emellett is öntözik.

Jó hatású, ha nagyobb edénybe ültetéskor a földkeverékbe marhatrágyát vagy hasonlót is keverünk. Fejlődése során eleinte a hónaljhajtásokat csípjük ki. A gyümölcs fejlődése során a hordozó ágak alátámasztása, karózása szükséges. Ausztráliában nyár közepére érik be, nálunk a decemberi magvetésből augusztusban lesz érett gyümölcsünk.

Téli hőigénye: 8-15 °C.

A fa végleges magassága kb. 1 méter, oldalágainak félméteres hosszát figyelembe véve szélessége is kb. 1 méter lesz. 30 cm átmérőjű mély pálmacserépben eléri végleges méretét.
Ha a gyümölcs megsárgul és húsát enyhe nyomásra puhának találjuk, leszedhetjük. Vékony héját lehámozzuk, s felkarikázva, kockára vágya gyümölcssalátában, vagy kézből fogyaszthatjuk.