Amerikai borsó

Kávébab vagy lófogúborsó /vagy Amerikai borsó/

A kávébab és a lófogúborsó nagyon régi emberi tápláléknak és takarmánynövénynek - termesztett; kultúrnövény. Magas növésű / 1-1,50 m/, mélyen gyökerező /1 m-re is lehet répaszerű gyökere/. Száruk egyenes, vastag és szögletes, dús levélzetű.

A levelek hónaljában vannak; a nagy fekete-fehér foltos virágok. A virágok csak részben /20-40 % / termékenyülnek meg és fejlesztenek hüvelyt, míg a meg nem termékenyültek lehullnak. A magvak a vastag, bőrszerű hüvelyekben vannak, amelyek szögletesek, sárgásbarnák, vörösesbarnák, vagy a kávébab fekete és tojásdad alakúak.

Az időjárástól függően február végén, március elején vethetjük 35-40 cm sortávolságra 6-3 cm mélyen, méterenként 12-14 magot számítva. Az elvetett mag már 3-4 C-on csírázik, s a -4°C-os fagyokat is elviseli. A csírázáshoz sok vízre van szüksége. Meleg és vízigénye virágzáskor, és magkötéskor a legnagyobb. Tenyészideje hosszú, 4-6 hónap, aránylag sokára virágzik, érett magvai könnyön kiperegnek. Legjobban kedvelik a nedves agyagos, agyagos-vályog talajt. Igen jó termést lehet elérni a homokos- vályog talajon is. Főként öntermékenyülő, de gyakori a kölcsönös megporzás is. Csoportosan növő hüvelyeik felállóak, és éréskor megfeketednek. A kora tavasszal vetett növény jobban tűri a nyári szárazságot. Kikelés után mielőbb kapáljuk meg, s szükség szerint 2-3-szor ismételjük. Szárazságban gyakran ellepik őket a fekete levéltetűk, ezek ellen permetezéssel védekezhetünk.

A kávébabot pörkölés és darálás után fogyasztjuk úgy, hogy a kávét törökösen főzzük belőle. Kávéfőzőbe csak lazán szabad, rakni, mert víz és hő hatására tágul, a szűrők lyukait eltömi, s a kávéfőző felrobbanását okozhatja.

A lófogúborsóból a leveseket ugyanúgy készíthetjük el, mint a cukor vagy velőborsóból.